A jelenben mindenki hülye Toepler Zoli (2009-04-28 00:34:13) Mindenki hülye, én vagyok a legnagyobb hülye. Ebből él Matthijs Van Boxsel, író, aki új könyvét dedikálta, nekem, a Jelenben. Nyilvánvaló, hogy Matthijs Van Boxsel író nem tartja hülyének magát, és nem is az. Mondjuk ki, egy okos, intelligens férfi. Csak ebből él. Mert ebből is lehet. A történelem nagy butaságait gyűjtötte össze, például, hogy Sziszifusz is hülye, mert minek görgeti a követ, meg mindenki, X, Y, Z. A legnagyobb hülye Albert Einstein, és annál már csak Jézus nagyobb. „Senki se elég intelligens ahhoz, hogy megértse saját butaságát” – áll A butaság enciklopédiája 59. oldalán. A „mindenen lehet nevetni” nagy igazságot módosítja a „mindent ki lehet röhögni” hazugságra. Ez a tévedése, azt hiszem, a kitűnő írónak. De arra is gondolhatok, hogy éppen ezzel a nagy fricskával ébreszt fel bennünket, hogy ne sírjunk, ha nevethetünk is. Mert nevetni jobb. Ez egy másik állítása. Ezt is cáfolnám szívem szerint és rögtön, de megint arra gondolok mivel az író nem hülye, ezt is tudja, és ezzel is azt mondja, hogy sírni is jó. Ravasz ember ez a  Matthijs Van Boxsel, és nagy kincsre talált, az önirónia egyik mestere, Szókrátésze lett. Mindenféle egyetemekre hívják, hogy tanítsa tudományát. Úgy gondolja, hogy az ember civilizációja a nagy tévedésekre, a magyar fordító szerint butaságokra, eredeti hollandban (domheid) hülyeségekre, csacsiságokra épül. Tévedek, tehát vagyok. Semmit se tudok, ezért azt se tudom, hogy hülye vagyok. Minden hülyeség. Ha egy nő narancssárga cipőt vesz fel, az milyen hülye. Ha egy férfi szereti a menő kocsikat, az milyen hülyeség. De az is hülyeség, hogy Buddha keveset mozog, és az is, hogy az ember alkoholt iszik. Ezek csak a konklúziók, az író mindezt a kultúrkincsből, a történelemből, mindenből támasztja alá. Alaposan. Azt hiszem, ha ő ezeket komolyan veszi, akkor hülye, de ha hülyéskedik, akkor nagyon nagy. Akkor Szókrátész. Hiszen olyan világban élünk, ahol 500 forintért megfojtanak valakit. Ahol egy koccanás miatt kiverik egymás szemét. Ilyen világban a tévedést, mint humort látni, zseniális. A bajt hülyeségnek gondolni, a hiányt többletnek érezni, és mindazt, ami fontos, könnyedén venni, ez megváltó ötlet. Hogy néha igenis fel kell áldoznunk a méltóságunkat, hogy másoknak örömet okozzunk. Ez szép. A butaság enciklopédiáját Matthijs Van Boxsel örömmel dedikálta nekem, és megkérdezte, hogy hívnak. Mondom, Zoltán. Erre a következőt írta a könyv első lapjára: Dear Zoltan, enjoy your stupidity! Kedves Zoltán, élvezd, hogy hülye vagy! Nevetve olvastam el és megköszöntem. A könyvét most olvasom, nagyon jó.