A királynő nem meztelen Toepler Zoli (2009-05-02 11:01:34) Királyi fogadás után, királyi zene. Zuco 103 és Vive La Fête. Tehervonat és hullámvasút az A38 gyomrában. Jövőre, veletek ugyanitt. A protokoll ünnepség után, ami királyi, és a megszokott, elegáns rendben zajlik, a hajógyomorban színpadra lép a Zuco 103. Dob = 45 gigatonna, bassz = 50, szinti = 8. Így jön ki a 103. A mozdonyvezető fekete csaj ezt a szerelvényt küldi tetemes hangerőn a gyomrunkba. Mindenki jól emészti, kivonja belőle a hasznos anyagot és viszi haza. Nagyon jó kis vitaminok vannak benne, és rengeteg szénhidrát. Lakoma. Jól érzi magát az ember és tátott szájjal csodálkozik. A Zuco 103 a titkokkal és a betonprofi összhanggal dolgozik. Részeg embernek minden tetszik, nekem nagyon bejön, jó borok voltak a… „Őfelsége Beatrice Királynő születésnapja alkalmából a Holland Királyság Nagykövetségének…” fogadásán. Ez van a meghívóra írva, az Zuco 103 nincs. De nem is kell, az egyik a királynő világa, a másik a miénk. A tehervonat 180-nal hagyja el a budapesti állomást, mindenki integet. A szünet 20 perces, a Viave La Fête csöves Marshall erősítőjének ennyi kell, hogy üzemképes legyen. 20 percig ránézünk Zagarra a hajótetőn, aki nincs a meghívó programjában,  - mert az A38 hatodik születésnapjára rendezett ingyenes tetőbuli része, - de ha holland lenne, övé is lehetne a legjobb hely. De ő magyar, mi vele kedveskedünk a hollandoknak.  Vive La Fête. Francia tőmondat. Ünnepelj, kábé ennyi. Dacára, hogy ünnepelni nagyon jó, a belga Vive La Fête zenéje ennél sokkal több. Aki már leírt életében legalább egy mondatot, az jól tudja, a fehérre hidrogénezett énekesnő zsenialitását nem lehet leírni. Már ez a szó, hogy zsenialitás, ez is horror. A tökéletes lehet, hogy jobb, de az is halvány. Maradjunk a zseniálisnál. A gitáros már más tészta, az maga az ördög. Az ördög fia. Hogy 16 éves-e, vagy 35, nem derül ki, nem látszik az arca, hosszú fekete haja az álláig ér. Az látszik csak, hogy annyi energia van benne, mint ezer vásott kölyökben egyszerre. Keith Richards, Fender Telecasterrel. Az ördögöket könnyű felismerni. Nem gonosz, szó sincs erről, hanem nagyon fent van, valahol a sztratoszférában, ott repül, és aki olyan távol van, arra vagy azt mondják, hogy isten, vagy, hogy ördög, mert nem ember. Az ember itt van a földön. Könnyű összetéveszteni, de ha éles a szemed, látod a különbséget. Mondhatnám, hogy ha jó a füled, hallod a különbséget, de a Vive La Fête-et látni kell, az, hogy a hang tökoké, az a szubminimum, az nem is volt kérdéses, de látni, ahogy ez a hang létrejön, az helyre teszi a furcsa kérdést, hogy miért zár a holland fesztivál egy belga sztárral. Mert a hollandok tudják, hogy az, hogy belga, vagy holland, az kábé annyi, mint isten vagy ördög. A Duna parton ez még új, de lassan ideérnek az északnyugati szelek.