A Gondolat Kiadó a közelmúltban indította el a holland nyelvű irodalmat népszerűsítő Akcentusok című sorozatát. Legfrissebb kiadványaikat most a Millenárison rendezett Nemzetközi Könyvfesztiválon és a Jelenben mutatják be, a szerzők részvételével.

Thomas Rosenboom: Közmunkák
A kortárs holland irodalom egyik legkitűnőbb prózaírójának a regénye a tizenkilencedik század végének Hollandiájába repíti vissza az olvasót. Amszterdamban ekkor kapnak lendületet a nagyvárosi építkezések, ekkor épül többek között a Központi Pályaudvar és vele szemben a Victoria Hotel, a Concertgebouw és az új Rijksmuseum. De mi az oka annak, hogy az akkoriban oly modernnek számító Victoria Hotel homlokzatában mind a mai napig mégis fennmaradt két régi kis ház? Milyen történet húzódik meg a múlt e két zárványa mögött? Ezt a sok tekintetben valós tényeken alapuló, de alapjában mégis kitalált történetet tárja elénk a regény, amelynek cselekménye két párhuzamos szálon fut: a modern várossá fejlődő Amszterdamban és az ország elmaradt, északi részén elterülő, tőzeges, mocsaras lápvidéken egyre mélyebbre süppedő tőzegfejtők világában. A két szál azonban összetalálkozik, amikor az amszterdami hegedűkészítő mester, Vedder és a hoogeveeni patikus, Anijs összefognak, hogy segítsenek a szegény tőzegfejtő munkásokon. Amerikába, az álmok és remények, az új életkezdés országába szeretnék kijuttatni őket. De milyen árat kell ezért fizetniük?
A hivatása mellett szenvedélyesen elkötelezett két kisember harcaikban, törekvéseikben egyszerre nyertesek és vesztesek, romantikusan érzelmesek és abszurd módon nevetségesek. Tragédiájukkal és sikereikkel a huszadik század modern világának küszöbén állnak.

Jaap Scholten: Jó itt nekem?
Jaap Scholten, a közismert és népszerű holland író évek óta Magyarországon él. A kötetben közölt rövid – eredetileg az NRC Handelsblad című holland napilapban publikált – írásokban itteni (és részben erdélyi) élményeit és tapasztalatait írja le. A kilencvenes évek végén azért választotta Magyarországot lakóhelyéül, mert úgy érezte, itt még rekonstruálható és megélhető az a számára vonzó életforma és életszemlélet, melyet egykor a monarchiabeli arisztokrácia és nagypolgárság képviselt. Mivel ehhez előbb helyre kellett állíttatnia egy régi budapesti villát és egy falusi kúriát, első kézből szerezhetett információkat az itteni reálisan létező kapitalizmusról. Ez kicsit módosított a benne élő romantikus Magyarország-képen. A vonzalom megmaradt, de a vonzalom tárgyát – és benne önmagát – egyre több iróniával látja és láttatja. Az az arisztokrata, akit Jaap Scholten a könyvben és a valóságban alakít,  részben kényszerből – mert más kultúrából jött –, részben önként – mert a maga választotta szerep ezt követeli meg – kívülről szemléli az itt zajló történéseket. Kívülről, de korántsem közömbösen. Valahogy úgy, mint egy disztingvált futballszurkoló, aki nemcsak a meccset, hanem a nézők viselkedését is figyeli és rájuk is gondol, amikor buzdításképp ezt mormolja magában: „Hajrá, gyerünk! Jobbak vagytok!”
Jaap Scholten könyvének egy részlete ide kattintva megtekinthető>

Bérczes Tibor: Minden csak az első nap szokatlan
A rendszerváltás óta már nem számít ritkaságnak, ha egy nyugat-európai külföldi ingatlant vásárol Magyarországon, és viszonylag rendszeresen itt tölti szabad idejét. A magyarok többsége érti és elfogadja egy ilyen döntés logikáját; az viszont már sokaknak fejtörést okoz, mi készteti azt, aki nem ide született, arra, hogy Magyarországot válassza állandó lakóhelyéül, ahol – magyar identitásunk részeként hamar megtanuljuk – „nem lehet élni”. A könyvben szereplő beszélgetések olyan hollandokkal készültek, akik szeretnek itt élni, és korántsem tartják kizártnak, hogy halálukig itt maradnak. Mindegyiküknek más a háttere, más az előtörténete, más a személyisége, mindannyian hangsúlyozzák, hogy nem fontos a számukra, hogy hollandok, (élet)történeteik mégis azt mutatják, hogy meghatározó a magukkal hozott közös kulturális csomag.
A megszólalók szinte mindegyike azt sugallja, hogy a magyarok talán túlságosan is értik a lényeget, de – már régóta – nem figyelnek eléggé a konkrét részletekre. E könyv a jelentéktelen részletek könyve, és szándéka szerint nem derül ki belőle semmiféle lényeg. Inkább arra buzdít, hogy fedezzük fel újra a saját országunkat, és higgyük el az itt élő hollandoknak – de mindenekelőtt magunknak –, hogy itt lehet(ne) élni!

http://www.gondolatkiado.hu/subpages/main.php
http://www.millenaris.hu

A XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál bezzeg idegen nyelvektől hangos, egyre sokrétűbb az a kulturális fórum, amely jelen van idén is a Millenárison. Vannak holland írók, például érdekes szín a palettán Jaap Scholten, a Budapesten élő mélyföldi arisztokrata.
Bővebben